*****************************

https://jak.ppke.hu/aktualis-3/pazmanyos-nemzetkozi-siker

********************

A Nemzetközi Magánjogi Tanszék

tisztelettel meghívja Önt a

Szászy István TDK

­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­********

Hallgatói lehetőségek a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás területén:

perbeszédverseny és OTDK

című következő  előadásáranovember 20-án, 18:00 órai kezdettel

 (Helyszín: PPKE 28-as épület, I. em. 150., E3.)

2023. november 4-8. között  rendezték Párizsban a Cross-Examination Moot nemzetközi perbeszéd versenyt, amelyen a PPKE JÁK hallgatói csapata: Dudás Márk, Kozma Gábor Levente, Muraközy Balázs rendkívüli eredményt ért el. A TDK ülésen beszámolunk a felkészülésről, a versenyről, az eredményes szereplésről.

Mindenkit szeretettel várunk!

*****

Összefoglaló


2022. szeptember 16-án tudományos tanácskozásra került sor a Nemzetközi Magánjogi Tanszék szervezésében. A tudományos tanácskozás aktualitását az adta, hogy 2022. augusztus 1-től, az Unió tagállamaiban (kivéve Dánia, amely nem vett részt sem a megalkotásban, sem az alkalmazásban) alkalmazni kell a Tanács (EU) 2019/1111 (2019. június 25.) a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről (Brüsszel II-B.) szóló rendeletét. A megújult rendelet – mely felváltja a korábbi, szintén a témában, 2003-ban született Brüsszel II-A rendeletet – szülői felelősségre vonatkozó szabályai számos módosításon mentek keresztül, még inkább kifejezésre juttatva a gyermeket érintő eljárásokban a gyermek legfőbb érdekét. E cél megvalósítása érdekében számos innovatív rendelkezést vezetett be, mint például pontosabb szabályok a felek autonómiája tekintetében, a gyermek hangsúlyosabb részvétele, véleményének figyelembe vétele az őt érintő eljárásokban, szorosabb együttműködési kötelezettség a tagállamok között. A szimpózium előadói elméleti és gyakorlati szempontokat érvényre juttatva járták körül a megváltozott jogi környezethez kapcsolódó egyes általános és speciális kérdéseket. A tartalmas előadásokat színvonalas szakmai kérdések megvitatása, és a hozzászólások, foglalták keretbe.
Összeállította: Dr. Raffai Katalin                                                                                

 

***************

 2022 tavasz

 

A Szászy István Tudományos Diákkör
2022.05.03-án tartotta legutóbbi ülését.
A pandémia alatt szüneteltetett TDK tevékenység után, örömmel gyűltünk össze, hogy meghallgassuk Dr. Schmidt Richárd ügyvéd kollégánk érdekfeszítő előadását, aki második alkalommal tett eleget meghívásunknak.

 

   ***********************

 

 

 

 

 

 Tisztelettel meghívjuk Önt az
Internetes Jogtudományi Enciklopédia (IJOTEN) Nemzetközi Magánjog
rovatának első műhelyvitájára, melyre

                               2019. március 27. (szerda) 15:30-17:00 között kerül sor a mellékelt program szerint.

JOTEN

      Részvételi szándékát a szabo.sarolta@jak.ppke.hu e-mailcímre jelezze!

 

**************************************************************

Beszámoló
az „Uniós és Magyar Nemzetközi Magánjog az Új Kódex tükrében"
című műhelykonferenciáról

 2018. január 1-jén hatályba lépett a 2017. évi XVIII. sz. törvény (továbbiakban Kódex) a nemzetközi magánjogról, amely számos változást tartalmaz a korábbi 1979. évi 13. sz. törvényerejű rendelethez képest. A tudományos ülés előadóinak jelentős része, a kodifikációs munkálatok aktív résztvevői, előadásaik középpontjába a törvény uniós jogforrásokkal való összhangját, a változások főbb irányát, és a joggyakorlat számára adódó új kihívásokat helyezték. Minden szempontból időszerű volt tehát e témának egy tudományos rendezvényt szentelni. A konferenciára a PPKE JÁK Nemzetközi Magánjogi Tanszéke szervezésében, 2018. szeptember 21.-én került sor a Kari Tanácsteremben.
Burián László (PPKE, tanszékvezető egyetemi tanár) köszöntőjében röviden üdvözölte a résztvevőket, majd átadta a szót Vékás Lajos professzor emeritusnak (ELTE), akinek az elnöklete mellett megkezdődött a konferencia.
Az első előadó Király Miklós (ELTE, tanszékvezető egyetemi tanár) előadásában az Alaptörvény és a közösségi jog, valamint az Alaptörvény és a nemzetközi magánjog kapcsolatát vizsgálta. Vizsgálatának középpontjában az Alaptörvény 28. cikke által megfogalmazott értelmezési kötelezettség és az uniós források, valamint a nemzetközi magánjogi egyezmények értelmezési lehetőségei és azok összefüggései, valamint a jogértelmezés során felmerülő bizonytalanságok álltak.
Csehi Zoltán (PPKE, egyetemi tanár), aki a kodifikációs bizottság tagjaként, részt vett az új Kódex dologi jogi szabályainak kidolgozásában, a dematerializált értékpapírok új kollíziós szabályairól értekezett. Beszélt a nemzeti jogrendszerek különböző koncepcióiról, az UNIDROIT keretei között megalkotott (anyagi jogi) értékpapír egyezményről és a 2006-os Hágai (kollíziós jogi) értékpapír – egyezményről is. Kiemelte, hogy az új Kódex rendelkezései a korábbiaknál sokkal részletesebbek, valamint, tekintettel a jogintézmény szabályozása körüli bizonytalanságokra is, összességében jó megoldást kínálnak a jogalkalmazás számára.
Raffai Katalin (PPKE, egyetemi docens) az új Kódexben a szubjektív (a felek jogválasztása) és az objektív (kollíziós kapcsolás) jogalkalmazás körében felmerülő korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket vette górcső alá. A másodlagos uniós jogforrások, miközben elfogadjak e korlátok meghatározása tekintetében a tagállami hatáskört, megszabják ezek kereteit. E korlátozások két legfőbb eleme a közrendi klauzula valamint a feltétlen alkalmazást igénylő (imperatív) szabályok. A közrendi záradék szabályait a régi Kódexben is megtaláljuk, de a rekodifikáció eredményeként az új Kódexbe már megváltozott tartalommal került be. Ezzel szemben az imperatív szabályok teljesen új jogintézményt honosítottak meg a magyar nemzetközi magánjogban. Az előadás végigtekintette a Kódex általános- és különös részében fellelhető korlátozásokat, végül azzal a következtetéssel zárta, hogy a kisebb egyenetlenségek ellenére a korlátozások új rendszere koherens, és az uniós joggal is összhangot mutat.
Burián László a nemzetközi magánjognak egy elterjedt, ugyanakkor kevéssé kívánatos jelenségével, az ún. hazafelé törekvéssel foglalkozott. A nemzetközi magánjogban hazafelé törekvésről akkor beszélhetünk, amikor a hazai jog (indokolatlanul) kerül előtérbe a külföldi joggal szemben. A professzor úr vázolta a jelenség gyakori előfordulásának jogpolitikai okait, de felhívta arra is a figyelmet, hogy számos klasszikus, kollíziós jogintézmény, mint például a minősítés, vissza- és tovább utalás, csalárd kapcsolás stb. segítséget nyújthat a hazafelé törekvéshez. Összességében elmondható, hogy az új Kódex visszafogottabb e tekintetben a korábbi Kódexhez képest, mivel kevesebb teret ad a hazafelé törekvésnek, a Kódex ilyen irányú elmozdulása mindenképpen üdvözölendő.
A szünet után a konferencia Erdős István (ELTE, adjunktus) előadásával folytatódott, aki előadása címét Charlie Chaplin 1936-os filmjétől kölcsönözve, a XXI. századi nemzetközi magánjog előtt álló kihívásokról beszélt. A technológia, a migráció, a gazdasági érdekszférák szűkülése, a kultúrák, vallások összeütközése, és más számos társadalmi változás történik napjainkban, amelyek kihívások elé állítják a jogot és a jogalkotót. A jogviszonyok komplexitása a nemzetközi magánjogra is kihatott, az elmúlt ötven-hatvan évben soha nem látott folyamatokat produkált. Az utóbbi időszakot nagyfokú aktivitás jellemezte, mely során egy meghatározó keretrendszert sikerült létrehozni. A kodifikációs, jogalkotási dömpingek a következő évtizedek számára is jelentőséggel bírhatnak. Érdekes a kodifikációkkal kapcsolatos új tendencia megjelenése is. Az elmúlt évek kodifikációi azt mutatják, hogy sokkal részletesebb, komplexebb szabályozást foglalnak magukba elődeikhez képest. Ez a régi és új Kódexet összevetve is észrevehető.
Vincze Gabriella (PPKE, doktoranda) az online szerződések joghatósági és alkalmazandó anyagi jogi kérdéseit vizsgálta. Az előadó először az új Kódex szubszidiárius szerepéből indult ki, majd elhelyezte az előadása központjában álló e-kereskedelmi szerződéseket a jogforrási rendszerben. Ezt követően tisztázta, hogy pontosan mi értendő az „e-kereskedelem" kifejezés alatt, majd az Európai Unió Bírósága döntésein keresztül mutatta be azokat a problémákat és értelmezési nehézségeket, amelyek az új technológia kapcsán merültek és merülhetnek fel a vonatkozó uniós rendeletek alkalmazása során. Zárásként a résztvevők megismerkedhettek az Unió folyamatban lévő, az e-kereskedelmet és a kötelmi jogot érintő anyagi jogi jogalkotásáról, illetve, a hatályba lépő új irányelvek és a már korábban megalkotott rendeletek viszonyáról.
Jezerniczki Katalin (PPKE, doktoranda) az Európai Bizottság 2016. július 19. napján kelt Tehergépjárművekkel kapcsolatos AT. 39824 számú kartellügyben hozott határozatát vette alapul, amely az EUMSZ 101. cikkének (és az EGT-Megállapodás 53. cikkének) egységes és folytatólagos megsértésével kapcsolatos versenyfelügyeleti eljárásban született, és amely kartelltevékenység következtében jogellenes károkozás merült fel a tehergépjárművek adás-vétele tekintetében. Fiktív tényállás segítségével vezette le az előadó, hogy milyen uniós és belföldi jogforrások alapján, és hogyan állapítható meg a joghatóság egy ilyen ügyben. A vonatkozó rendelkezések vizsgálata alapján elmondható, hogy a határozat címzettjei által folytatott kartell tevékenységből fakadó jogellenes károkozásra kiterjed az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (Brüsszel Ia. rendelet) hatálya.
Az utolsó előadó, Sommsich Réka (ELTE, dékánhelyettes, docens) előadásában a Kódex hatályát az uniós rendeletek kontextusában vizsgálta. A Kódex előkészítése során egyik lényeges kérdés volt, hogy hogyan kapcsolódjon az új törvény az európai uniós rendeletekhez. A rendeletekhez való viszonynak több típusát fedezhetjük fel az új Kódexben, amelyeknek a rendszere komplex, de összességében átlátható, ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy nagy önállóságot követel meg a jogalkalmazótól. Mindezek kapcsán felmerül a kérdés, hogy van-e lehetősége előzetes döntést hoznia az Európai Unió Bíróságának olyan ügyben, amely kívül esik a közösségi jog hatókörén, és tagállami szabályozás áll fenn, de a belső szabályozás valamilyen módon visszautal az uniós jogra. Egységes álláspont hiányában több válasz is lehetséges: a Dzodzi-doktrína szerint az Európai Bíróságnak megállapítható a hatásköre akár ilyen esetekben is, amikor a tényállás nem tartozik az uniós jog alá, de azt a nemzeti jog alkalmazandóvá tette. A Sahyouni ügyben született döntés értelmében , a nemzeti bíróságoknak alaposan bizonyítania kell, hogy a nemzeti jog közvetlenül és feltétlenül alkalmazandóvá tette az uniós rendeletet.
Az előadások után számos kérdésfelvetés, észrevétel fogalmazódott meg a jelenlévők részéről, amelyekre az előadók igyekeztek kimerítően válaszolni. A beszélgetéseknek legtöbbször a viszonylag szűknek bizonyuló időkeret szabott gátat. Nem véletlenül fogalmazódott meg a résztvevők jelentős hányadában a folytatás igénye, egy újabb tudományos ülés keretei között. Összességében bízunk abban, hogy a rendezvény, melynek témája éppoly összetett volt, mint a nemzetközi magánjogi jogviszonyok, számos újdonsággal szolgált mind a nemzetközi magánjogi jogviszonyokkal a gyakorlatban rendszeresen foglalkozó kollégák (például közjegyzők, ügyvédek, köztisztviselők stb.), kutatásokat folytató egyetemi oktatók, mind pedig a tanulni vágyó doktoranduszok számára.
Az összefoglalót készítette: dr. Raffai Katalin

 * * * * * * * * * * *

MAGYAR NEMZETKÖZI MAGÁNJOG AZ ÚJ KÓDEX TÜKRÉBEN" c. műhelykonferencia

2018.09.21.-én tanszékünk szervezésében kerül megrendezésre az "UNIÓS ÉS MAGYAR NEMZETKÖZI MAGÁNJOG AZ ÚJ KÓDEX TÜKRÉBEN" című műhelykonferencia, melynek központi témája a 2018. jan. 1-jén hatályba lépett új nemzetközi magánjogi törvény, mely jelentős változásokat tartalmaz a korábbi szabályozáshoz képest. A tudományos ülés a főbb változások irányárára és a Kódexnek az uniós jogszabályokkal való összhangjára fókuszál.

A konferencia programja megtekinthető itt.

Részvételi szándékát kérjük, hogy jelezze legkésőbb 2018. 09.20.-ig, a vincze.gabriella.anita@jak.ppke.hu e-mail címen. A konferenciával összefüggő kérdéseivel forduljon dr. Raffai Katalinhoz a raffai.katalin@jak.ppke.hu e-mail címen.

*************************************************************************

MEGJELENT

az új nemzetközi magánjogi tankönyv!

BURIÁN László – RAFFAI Katalin – SZABÓ Sarolta: Nemzetközi magánjog Budapest, Pázmány Press, 2017.

***

BÁNRÉVY Gábor: Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. Budapest, SZIT, 2018.

* * *

Új tanulmánykötet nemzetközi családjogból!

- RAFFAI Katalin (szerk.):Határokon átnyúló családi ügyek - Nemzetközi személyes- és családjogi kérdések a XXI. században, Pázmány Press, 2018.

^^^^^^^^^^^^^^^^^^

 

 

Megszületett az új nemzetközi magánjogi törvény.

 

Letölthető: innen.

 **********************************************************************************

 MEGJELENT!!!

BÁNRÉVY Gábor: Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. Budapest, SZIT, 2016.

^^^^

További ÚJABB KÖTETEINK


BONAS IURIS MARGARITAS QUAERENS: Emlékkötet a 85 éve született Bánrévy Gábor tiszteletére.
[Szerk.: Szabó Sarolta], Budapest, Pázmány Press, PPKE JÁK, 2015.

Arbitrando et curriculum bene deligendo: Ünnepi kötet Horváth Éva 70. születésnapja alkalmából
[Szerk.: Burián László - Szabó Sarolta], Budapest, Pázmány Press, PPKE JÁK, 2014.

BURIÁN László: Nemzetközi magánjog - Általános rész.
Budapest, Pázmány Press, 2014.

Már kapható az egyetemi könyvesboltban!

 *********************************************************

BÁNRÉVY GÁBOR EMLÉKKONFERENCIA

Karunk volt professor emeritusa, Bánrévy Gábor születésének 85. évfordulója alkalmából a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Nemzetközi Magánjogi Tanszéke tudományos konferenciát szervez 2014. november 7-én (pénteken), "Régi és új kihívások a nemzetközi magánjog és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga területén" címmel.

A konferencia részletes programja itt olvaható.

A konferencia keretében kerül sor Dr. Horváth Éva (címzetes egyetemi tanár) születésnapja alkalmából megjelenő ünnepi kötet bemutatójára és átadására.

A könyvbemutatóra és -átadásra szóló meghívót itt olvashatják.

Minden érdeklődőt szerettel várunk!

_________